SZMSZ

TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
EÖTVÖS LORÁND SZAKKÉPZŐ ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2020
Készítette:
BARTALUS ILONA MEGBÍZOTT IGAZGATÓ
HATÁLYBA LÉPÉS IDŐPONTJA: 2020. SZEPTEMBER 30.
1
TARTALOM
I. BEVEZETÉS
I.1 Intézményi alapadatok
I.2 Az SZMSZ célja
I.3 Az SZMSZ területi, személyi, időbeli hatálya
II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE
II.1 Az iskola szervezeti ábrája
II.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
II.2.1. Az intézmény szervezeti egységei
II.2.2. Oktatók közösségei
II.2.3 A belső kapcsolattartás rendje
III. INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA
III.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás
III.1.1. Igazgató
III.1.2. Igazgatóhelyettes __________________
III.1.3. Gyakorlatioktatás vezető
III.2 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
III.3 A kiadmányozás szabályai
III.4 A képviselet szabályai
III.5 Az igazgató vagy helyettese akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
III.6 A tagintézmény vezető feladat- és határköréből leadott feladat- és hatáskörök
IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI
IV.1 Az oktatók közösségei
IV.1.1. Oktatótestület
IV.1.2. Szakmai munkaközösségek
IV.2 A tanulók közösségei
IV.2.1. A diákönkormányzat
IV.2.2. Az iskolai sportkör
IV.3 A szülők közösségei
V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
V.1 A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
V.1.1 Napi munkarend
V.1.2. A benntartózkodás rendje, ügyelet
V.1.3. Alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje
V.1.4. Az oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók belépés és benntartózkodás rendje
V.1.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai
V.2. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
V.2.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái
V.3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
V.3.1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
V.3.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
VI. A FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI
VII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI
VII.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
VII.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és rendje VII.2.1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal
VII.2.2. Kapcsolattartás fejlesztő pedagógiai, pszichológiai, utazó pedagógus, jeltolmács munkatársakkal VII.2.3. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal
2
VII.2.4. Kapcsolat a tanulók lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjével
VII.2.5. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő
 gazdálkodó szervezetekkel
VII.2.6. Kapcsolat a szabálysértési hatósággal (Kormányhivatal)
VII.2.7. Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi
 szolgáltatóval való kapcsolattartás
VII.2.8. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti
 kapcsolattartás formái és rendje
VII.2.9. Egyéb kapcsolattartás
VIII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
VIII.1.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való
 tartózkodás során meg kell tartaniuk
VIII.1.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében
VIII.1.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
VIII.1.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok
 alapján
VIII.1.5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
VIII.1.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
IX. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
IX.1 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai
IX.1.1. Fegyelmi eljárás megindítása
IX.1.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás
IX.1.3. Fegyelmi eljárás lefolytatása
X. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ
X.1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének
 rendje
X.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelés
 rendje
XI. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ
 TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE
XII. EGYÉB KÉRDÉSEK
XII.1 Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán
 tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása
XII.2 Vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség (2007. évi CLII.
 Vagyonnyilatkozat-tételi törvény)
XII.3 Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be
 tartozó kérdés
XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII.1 Az SZMSZ hatálybelépése
XIII.2 Az SZMSZ felülvizsgálata
XIII.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
XIII.4 Fenntartói nyilatkozat
XIV. MELLÉKLETEK
XIV.1 1. sz. MELLÉKLET (A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok)
XIV.2 2. sz. MELLÉKLET (Az iskolai könyvtár működési szabályzata)
XIV.3 3. sz. MELLÉKLET (A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata)
XIV.4 4. sz. MELLÉKLET (Könyvtárhasználati szabályzat)
XIV.5 5. sz. MELLÉKLET (Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata)
XIV.6 6. sz. MELLÉKLET (Bélyegző használati szabályzat)
3
I. BEVEZETÉS
I.1 Intézményi alapadatok
a) Hivatalos neve: Tatabányai Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakképző Iskola
b) Székhelye: 2840 Oroszlány, Asztalos János. u. 2.
c) Alapító szerv neve: Nemzetgazdasági Minisztérium
d) Alapító jogkör gyakorlója: nemzetgazdasági miniszter
e) Alapító székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
f) Fenntartó: Tatabányai Szakképzési Centrum
g) Fenntartó székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 4.
h) Típusa: szakképző iskola
i) Nyilvántartási szám (OM szám): 910006/023
j) Az intézmény létrehozásáról szóló jogszabályra történő hivatkozás és a határozat
száma:
k) Szakmai alapdokumentum kelte: 2020. 09. 30.
l) KSH statisztikai számjel: 15832214-8532-312-11
I.2 Az SZMSZ célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja:
 az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan
működésének garantálása,
 a Köznevelési törvényben, a Szakképzési törvényben és a végrehajtási rendeletekben
foglaltak érvényre juttatása,
 az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel,
amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe,
 a törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesülése az
intézményben.
Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi
alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is
szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazás ad.
I.3 Az SZMSZ területi személyi, időbeli hatálya
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, a gyakorlati
oktatásban közreműködőkre, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre.
Az SZMSZ visszavonásig érvényes.
A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el.
Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak:
1. szülői szervezet
2. diákönkormányzat
Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.
4
II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE
II.1 Az iskola szervezeti ábrája
II.2 A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
II.2.1 Az intézmény szervezeti egységei
Intézményvezetés
Az iskola vezetője a tagintézmény vezető, aki – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével
kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, a titkárságot és a
rendszergazdát. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői
közösséggel és az Intézményi Tanáccsal, illetve biztosítja a működésük feltételeit.
A tagintézmény vezető közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók:
 Általános tagintézmény vezető helyettes
 Gyakorlati oktatásvezető
A vezetői testülethez tartoznak még (egyben tanácsadó testületet is képezve):
 a szakmai munkaközösség vezetője
 a diákönkormányzat vezetője, szülői szervezet elnöke.
II.2.2. Pedagógusok közösségei
 A nevelőtestület
 A nevelők szakmai munkaközössége
 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok
 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak
Nevelőtestület
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.
Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja és felsőfokú
végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
foglalkoztatott munkatársa. A nevelőtestület évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart.
Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.
Szakmai munkaközösségek
A munkaközösség tagjai azonos tantárgycsoportot illetve azonos nevelési feladatot ellátó
pedagógus. Ennek megfelelően az iskolában egy munkaközösség működik.
Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak
 Pedagógiai munkát segítő (iskolatitkár)
 Műszaki vezető
 Rendszergazda
Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. szervezeti egységhez való tartozásukat az
iskola szervezeti ábrája mutatja.
Technikai dolgozók
 Gazdasági ügyintéző
 Karbantartó, raktáros
 Portások
5
 Takarítók
Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az
iskola szervezeti ábrája mutatja.
Diákkörök, diákönkormányzat
Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a
demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint
– diákköröket hozhatnak lére, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel
képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját e feladatra
kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a
diákönkormányzat javaslatára a tagintézmény vezető bíz meg. A diákönkormányzat munkáját
segítő pedagógus az igazgatóhelyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint.
Szülői közösség
Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény
működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői
szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a
kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig a tagintézmény vezető.
II.2.3. A belső kapcsolattartás rendje
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása a tagintézmény vezető segítségével
a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.
A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola
vezetőségével, a szülői választmánnyal.
Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:
 a mindennapos szóbeli kapcsolattatás formájában,
 a vezetőség az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán,
valamint írásbeli tájékoztatókon, e-mail-en keresztül értesíti a nevelőket.
 a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken,
 az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővítet vezetői
megbeszéléseken,
 alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői
megbeszélésen a szakmai munkaközösségek vezetői és/vagy egy adott feladattal
megbízott kolléga részvételével,
 a tagintézmény vezető és a helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend
szerinti benntartózkodása során,
 a helyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések
útján,
 a tagintézmény vezető vagy a helyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek
munkamegbeszélésein,
 az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken.
A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az
osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek
biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői,
illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és
osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattatását, információcseréjét is.
6
Az egy osztályban tanítók közössége az osztályfőnök vezetésével szükség szerinti
gyakorisággal tart munkamegbeszéléseket (pl.: javaslatok megfogalmazása, fegyelmi
kérdéseket érintő állásfoglalás kialakítása érdekében, stb.). Tagja minden, az adott osztályban
tanító pedagógus, vezetője az osztályfőnök, aki szükség esetén jogosult az osztályban tanító
pedagógusok összehívására (osztálytanári értekezlet). A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói
közösség neveltségi szintjének elemezését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott
közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló
pedagógusokra ruházza át.
Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás
Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és
kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai
munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös
megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A szakmai munkaközösségek
vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek
tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések
eredményeiről. Az iskola szakmai tevékenységét segítik a szakképzés szakmai
munkaközösségei, munkájukba bevonják a külső képzőhelyek kapcsolattartóit, oktatóit. A
munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért.
A munkaközösség-vezetők az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek
haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők
gondoskodnak.
Szülőkkel való kapcsolattartás
Az iskola pedagógusai (tanárok, szakoktatók, külső képzőhelyek oktatói stb.), osztályfőnökei,
vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres
kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az intézmény
által adott ellenőrző könyv. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az
osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői
szervezettel. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi
pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – két alkalommal
tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok
megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot
végrehajtó pedagógus közösséggel. A pedagógusok munkája megismerésének segítése
érdekében a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak a munkaközösségek.
Diákönkormányzattal való kapcsolattartás
A szakma munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok
közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai
sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli
tevékenységek alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és
a tanulók tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a
pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos
felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak.
Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban
a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK (diákönkormányzat) vezetőségi ülésen és
a közgyűléseken részt vesz. A hatáskörileg illetékes tagintézmény vezető helyettes tanévenként
két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés
értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb 
7
intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat
vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés
rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a
diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak.
III. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA
III.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás
III.1.1 Tagintézmény vezető
Az iskola tagintézmény vezetője gyakorolja a nemzeti köznevelési törvényben, a munka
törvénykönyvében és a közalkalmazotti törvényben ráruházott vezetői jogkört, továbbá ellátja
az ezzel összefüggő feladatokat.
Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete.
Jogköre:
 Gyakorolja a Tatabányai Szakképzési Centrum által a tagintézmény vezetőre ráruházott
jogköröket
 Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, melyeket a törvények és más
jogszabályok a hatáskörébe utalnak
 Irányítja a pedagógus minősítés-, és tanfelügyeleti rendszert
 Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója
 Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét
 Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel, szervezetekkel való kapcsolat feltételeit és
módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és
aláírásra, a tagintézmény képviseletére jogosultak körét
 Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, a tagintézmény ügyvitelét, szervezeteinek és
közösségeinek működését
 Intézkedik rendkívüli események bekövetkezésekor
 Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja aláírási jogkörét a Tatabányai
Szakképzési Centrum által meghatározott esetekben
 Dönt – ilyen irányú kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő
felmentéséről
 Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók
felkészültségének ellenőrzési módját.
Feladata:
 Külső kapcsolataiban személyesen képviseli a tagintézményt
 Felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését
 Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő
továbbításáról
 Koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló
kapcsolatrendszert, különös tekintettel a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a
gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra
 Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel
 Kidolgozza a tagintézmény nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét
8
 Irányítja a tanfelügyelettel és a pedagógusok minősítési rendszerével kapcsolatos
tagintézményi feladatokat
 Biztosítja a tagintézmény működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, a
tagintézmény munkaterv, munkarend megvalósítását
 Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez.
 Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi
kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony
kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint a tagintézmény dolgozóinak tervszerű
és folyamatos továbbképzéséről
 Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítésről, végrehajtásuk
szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről
 Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó
megünnepléséről
 Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet
 Irányítja a tanulmányok alatti vizsgák előkészítését és ellenőrzi azokat
 Biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti
oktatás és a tanműhelyi tevékenységek területén
 Irányítja a középiskolai beiskolázási feladatokat, a 9. évfolyamra és a szakképzési
évfolyamokra történő felvételi eljárást
 Gondoskodik az érettségi és szakmai vizsgák jogszabályoknak megfelelő
előkészítéséről, megszervezéséről és lebonyolításáról
 Támogatja és elősegíti a tanulószerződések megkötését
 Irányítja az intézmény pályázati tevékenységét, felügyeli a pályázatok megvalósítását
és a fenntartási kötelezettség teljesítését
 Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a
pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi
döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról
 Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek
biztosításáról
 Irányítja az ifjúságvédelmi munkát
 Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok
végrehajtásáról
 Biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének
feltételeit
 Irányítja és összehangolja a tagintézmény - pedagógus és nem pedagógus beosztásúdolgozóinak tevékenységét
 A tagintézmény dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint
kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, illetve szükség esetén
felelősségre vonást alkalmaz
 Figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a
diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását
 Kezdeményezi és támogatja a nevelő-oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő
és újító törekvések kibontakozását
 Gondoskodik az iskola szoftverigényének felméréséről, és részt vesz annak
biztosításában
 Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az
iskola és tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat
 Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját
 Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági összekötő munkáját
9
 Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését
 Gondoskodik a „Különös közzétételi lista” karbantartásáról
 Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat
 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem,
valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az
osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét
 Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői
fogadónapok, SZMK - értekezletek stb.) megszervezését
 Kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével
 Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről
 Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket
 Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat
 Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről
III.1.2 Igazgatóhelyettes
Az igazgatóhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese a
tagintézmény vezetőnek. Felelősséggel osztozik a tagintézmény neveléséi céljainak
megvalósításában, továbbá az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti
ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról.
Általános igazgatóhelyettesi feladatai mellett feladata a nevelési, tanügy- igazgatási területek
és az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete.
Hatáskörébe tartozik:
 az iskola tanulói fegyelmi bizottsága
 irányítja a könyvtáros munkáját.
Jogköre:
 A tanügy igazgatási tevékenység irányítása
 Aláírási jogkör gyakorlása a tagintézmény vezető által kiadott külön intézkedés szerint
utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén
 A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának
irányítása
 Javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség
szerint fegyelmi felelősségre vonására
 A gyakornoki rendszer működtetése
 A tagintézmény vezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség,
szakmai út stb.) esetén a tagintézmény vezető helyettesítése
 Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.
Feladatai:
 Közismereti oktatás irányítása, felügyelete
 Megszervezi, valamint részt vesz a különbözeti, az osztályozó és javító-pótló vizsgák
szervezésében
 Engedélyezi a különféle tanulói kérelmeket (csoportváltás, felmentés, hiányzás stb.)
 Irányítja a közismereti oktatás helyi tanterveinek kidolgozását.
10
 Irányítja a közismereti tantárgyak tanmeneteinek kidolgozását, ellenőrzi azok tartalmát
 Irányítja a pótló, javító és osztályozó, különbözeti vizsgák követelményeinek
kidolgozását és megszervezi azokat
 Irányítja a szakterületén működő egyéni foglalkozások és szakkörök tartalmi munkáját
 Nevelési, osztályfőnöki munkaközösség munkájának felügyelete
 Szervezi és ellenőrzi a felzárkóztató és a tehetséggondozó foglalkozásokat
 Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez
 Szervezi a gyógytestneveléssel és a könnyített testneveléssel kapcsolatos tevékenységet
 Gondoskodik az iskolai tankönyvellátás megszervezéséről és a tankönyvek
megrendeléséről
 Elkészíti a KIR- statisztikát
 Kezeli a KIR rendszert (tanulói és pedagógus jogviszonykezelés, tagozatkód, felvétel,
intézménytörzs aktualizálása, stb.)
 Ellátja az országos, a megyei szintű és az iskolai mérésekkel kapcsolatos szervezési és
adatszolgáltatási feladatokat
 Gondoskodik a tantárgyfelosztás elkészítéséről
 Irányítja az órarend elkészítését és év közben történő karbantartását
 Részt vesz az oktató-nevelő munka szervezésében,(munkaközösségi megbeszélések,
osztályozó konferenciák stb.)
 Irányítja, felügyeli, ellenőrzi a pedagógus minősítéssel kapcsolatos tevékenységeket
 Elkészíti, és folyamatosan figyelemmel kíséri a pedagógusok továbbképzési tervét és
gondoskodik annak megvalósításáról
 Figyelemmel kíséri a közlönyben megjelent és az iskolára vonatkozó rendelkezéseket,
és erről nyilvántartást vezet
 Figyelemmel kíséri az igazolatlan órákról szóló tájékoztatási kötelezettségek teljesítését
 Havonta ellenőrzi a területéhez tartozó tanórán kívüli foglalkozások megtartását és a
naplóvezetést
 Az iskolai adminisztrációs rendszereket napi rendszerességgel használja
 Ellenőzi a „Házirend” betartását és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért
 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem,
valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az
osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét
 Gondoskodik a tanulók szociális ellátásával kapcsolatos igények felméréséről
 Kapcsolatot tart az iskolaorvossal és szervezi a szűrővizsgálatokat
 Kapcsolatot tart a Pedagógiai szakszolgálattal
 Gondoskodik a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, sülői
fogadónapok stb.) megszervezéséről és lebonyolításáról
 Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében
 Irányítja, koordinálja és ellenőrzi a nevelőtestületi, vezetői határozatok végrehajtását
 Felelős az információáramlás gyors és pontos megtörténtéért
 Feladatainak végzése során tapasztalatairól, a felmerült problémákról és intézkedéseiről
az igazgatót folyamatosan tájékoztatja.
III.1.3. Gyakorlati oktatásvezető
Távolléte esetén helyettesíti az igazgatóhelyettest. A gyakorlati oktatásvezető működési időben
ellátja az iskolai tanműhely felelős vezetői feladatát, a gyakorlati oktatás irányítását, a szakmai 
11
gyakorlati vizsgák megszervezését, a szakmai cégekkel való kapcsolattartást. Felelősséggel
osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításában.
Hatáskörébe tartoznak:
 A szakmai munkaközösség
 Felnőtt oktatás, felnőtt képzés
 Irányítja, vezeti az iskolai tanműhely munkáját
 Balesetek kivizsgálása, KIR felületen dokumentálása
Jogköre:
 Szakmai gyakorlati oktatás irányítása, felügyelete
 A tanműhelyi munkatársakkal kapcsolatos általános irányítói, vezetői jogkörrel
rendelkezik
 Koordinálja a kamarával a tanulószerződések és együttműködési megállapodások
megkötését
 Javaslatot készít a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására,
kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására
 Irányítja a technikai dolgozók munkáját
 Gyakorolja aláírási jogkörét az igazgató által kiadott különintézkedés szerint
utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén
 Helyettesíti a tagintézmény vezetőt, ill. helyetteseket hosszabb ideig tartó távollét vagy
akadályoztatás (továbbképzés, betegség stb.) esetén
Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.
Feladatai:
 Irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakmai gyakorlati oktatást
 Felügyeli az iskolai tanműhely tevékenységét
 Javaslatot tesz a szakmai képzésre vonatkozó tanulói kérelmekkel kapcsolatban
(csoportváltás, felmentés, hiányzás, gyakorlóhely változtatás stb.)
 Irányítja a szakmai program elkészítését
 Felügyeli a gépészeti közösség munkáját, ellenőrzi és jóváhagyja a munkaközösségi
munkaterveket, tanmeneteket
 Közreműködik a szakképzési területre vonatkozóan az intézményi munkaterv, a
tantárgyfelosztás és az órarend elkészítésében
 Szervezi a szakképző iskolai tanulók beiskolázását, valamint kapcsolatot tart az
általános iskolákkal, a beiskolázási munkában együttműködik a gyakorlati oktatásban
résztvevő gazdálkodó szervezetekkel
 Irányítja, szervezi és felügyeli a beiskolázással kapcsolatos tájékoztatást, az általános
iskolai tanulók felvétel vizsgáit
 Irányítja a szakmai gyakorlati vizsgákkal kapcsolatos teendőket, és megszervezi azokat
 Közreműködik a szintvizsgák megszervezésében és lebonyolításában
 Kapcsolatot tart az illetékes kamarával és a gyakorlati oktatásban közreműködő
gazdálkodó szervezetekkel
 Rendszeresen tájékoztatja a gyakorlóhelyeket az intézmény szakképzéssel kapcsolatos
szabályairól, döntéseiről
12
 Irányítja, szervezi a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó tanulóviszonyhoz kapcsolódó
tevékenységeket
 Ellenőrzi a gyakorlati oktatás adminisztrációs tevékenységét (osztályzatok,
mulasztások, szerződések, megállapodások stb.)
 Megszervezi a tanulók összefüggő szakmai gyakorlatát, irányítja az adminisztrációs
tevékenységet
 Megtervezi és irányítja a tanműhely korszerűsítésével, állagmegóvásával és
karbantartásával kapcsolatos tevékenységeket
 Együttműködik a leltározás megszervezésében és lebonyolításában
 Ellenőrzi a „Házirend” betartását, és felelős az abban foglaltak végrehajtásáért
 Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a pedagógusi
munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását
 Részt vesz az iskolai értekezletek előkészítésében és megszervezésében
 Irányítja és ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet
 Megteszi a szükséges intézkedéseket a munkavédelmi szemlék által feltárt veszélyek
megelőzésére
 Gondoskodik a tanuló balesetek kivizsgálásáról, nyilvántartásáról és a kapcsolódó
adatszolgáltatásról
 Részt vesz a selejtezési bizottság munkájában
 Felelős az iskolai kártérítési ügyek intézéséért
 Gondoskodik az oktatás korszerűsítéséről, a szakmai képzés színvonalának emeléséről
 Feladatainak végzése során, tapasztalatairól, a felmerült problémákról és
intézkedéseiről az igazgatót folyamatosan tájékoztatja
 Irányítja a szakképzési terület országos, megyei szintű és helyi versenyeire történő
felkészülést, szervezi a versenyeken való tanulói részvételt
 Irányítja a szakterületén működő szakkörök tartalmi munkáját
 Óralátogatásokat, bemutató órákat, tapasztalatcserét szervez
 Javaslatot tesz a területéhez tartozó tanárok továbbképzésére, részt vesz a helyi
továbbképzések szervezésében és lebonyolításában.
III.2 A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának
rendje
A tanítási napokon a tagintézmény vezető, a tagintézmény vezető helyettesek, és a gyakorlati
oktatás vezető a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A
beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglalkozás
(ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki
kell függeszteni az iskola titkárságán, a tanári szobában és a portán.
III.3 A kiadmányozás szabályai
A kiadmányozás rendjét a Tatabányai Szakképzési Centrum főigazgatója által kiadott utasítás
szabályozza.
A tagintézmény vezető kiadmányozza:
 a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a
fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, a tagintézmény közalkalmazottaival
kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,
13
 az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez
kapcsolódó kötelezettségvállalásokat,
 az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket
és egyéb leveleket,
 az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek
kiadmányozási jogát a főigazgató a maga, vagy a Tatabányai Szakképzési Centrum
számára nem tartott fenn,
 a közbenső intézkedéseket,
 a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat,
a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
A tagintézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének
és irattárazásának engedélyezésére a tagintézmény vezető jogosult.
Kimenő leveleket csak a tagintézmény vezetője írhat alá.
A tagintézmény vezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az általános
tagintézmény vezető helyettes illetve akadályoztatása esetén a gyakorlati oktatás vezető.
III.4 A képviselet szabályai
Az intézmény képviseletére a tagintézmény vezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott
esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.
A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése
azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti
és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései a tagintézmény vezető helyett
történő eljárásra feljogosítanak.
A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki:
 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében
 tanulói jogviszonnyal, a tagintézmény és más személyek közötti szerződések
megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben
 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben
 települési önkormányzatokkal való ügyintézés során
 állami szervek, hatóságok és bíróság előtt
 a tagintézmény fenntartó előtt
 intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során
 a kamarával, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való
kapcsolattartás során
 nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel,
a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal és az
intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás során
 más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi
önkormányzatokkal, a tagintézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt
gazdasági és civil szervezetekkel, a tagintézmény belső és külső partnereivel történő
kapcsolattartás során
 munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során.
Sajtónyilatkozatot a tagintézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére a
tagintézmény vezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történ egyeztetés után).
Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak
szabályairól a fenntartói szabályzat rendelkezik.
14
Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal
rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon tagintézmény vezető és valamelyik magasabb
vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.
Gazdasági kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre a Tatabányai Szakképzési Centrum
főigazgatója, a gazdasági igazgató, vagy az általa feljogosított személy jogosult.
III.5 Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetén a
helyettesítés rendje
A tagintézmény vezető távolléte alatt az ügyeletes a tagintézmény vezető helyettes az
intézmény felelős vezetője.
A tagintézmény vezető távolléte esetén az általános a tagintézmény vezető helyettesíti,
mindkettőjük tartós távolléte esetén a gyakorlati oktatási vezető az iskola felelős vezetője.
Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz
meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség vezetők közül.
A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart,
a tagintézmény vezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdető
táblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti
napokra is.
III.6 Az intézmény vezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és
hatáskörök
Az intézmény vezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire:
 az oktatók teljesítményértékelése, szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok
 a munkavégzés ellenőrzése
 az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése
 az iskolai tanműhely működésének irányítása, felügyelete
 a munka- és tűzvédelmi tevékenység irányítása és ellenőrzése
 az iskolai dokumentumok elkészítése
 a statisztikák elkészítése
 az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése
 az iskola képviselete a gyermekvédelmi ügyekben
 a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése
 a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása
 a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése
 az oktatótestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű
megszervezése és ellenőrzése
 javaslattétel az oktatók továbbképzésére
 az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés
 az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása
 személyi anyagok kezelése
Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási
kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a
munkaköri leírások tartalmazzák.
15
IV. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI
IV.1 Az oktatók közösségei
IV.1.1 oktatótestület
Az oktatótestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve.
Tagja az intézmény valamennyi oktató munkakört betöltő, és a nevelő oktató munkát
közvetlenül segítők közül a felsőfokú/középfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja.
Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed a tagintézmény működésével kapcsolatos
valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki:
 a szakmai program elfogadása
 az SZMSZ elfogadása
 a házirend elfogadása
 az iskola éves munkatervének elfogadása
 az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
 a továbbképzési program elfogadása
 az oktatótestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
 a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára
bocsátása
 a tanulók fegyelmi ügyei
 az intézményi programok szakmai véleményezése
 az iskola vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai
vélemény tartalma
 saját feladatainak és jogainak átruházása
Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát és
véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását.
Az oktatótestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési
jogkörét a szakmai program, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat esetében.
Oktatótestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása
A oktatótestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörei közül a oktatótestület
által megfogalmazott általános elvek alapján az alábbi jogokat ruházza át:
 A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét:
 az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes
munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról,
 az intézmény éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek
elfogadásáról,
 a továbbképzési program elfogadásáról
 az adott tanuló osztályában tanító oktatók közösségére:
 az osztályozó vizsgára bocsátást,
 a magasabb osztályba lépés megállapítását,
 a mulasztás miatt nem osztályozható tanuló esetében az adott tantárgyból az
osztályozó vizsga engedélyezését,
 javítóvizsga engedélyezését, ha tanév végén az elégtelen osztályzatok száma nem
haladja meg a hármat
 a fegyelmi bizottságra a tanuló fegyelmi ügyében a döntést
16
Az iskola oktatótestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi állandó bizottságokat,
illetve munkacsoportot hozza létre, a következő feladat- és hatáskörrel:
A bizottság (munkacsoport) neve A feladat és hatáskör
a feladat és hatáskör fegyelmi eljárás és határozathozatal
a feladat és hatáskör felül bírálati kérelmek elbírálása
A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok és munkacsoport tagjait ezen
tisztségükben az oktatótestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti.
A feladatok ellátásával megbízott fenti munkacsoportok beszámolása:
A munkacsoportokat az oktatótestület az oktatótestületi értekezletek időben következő ülésén
hallgatja meg. A beszámolók anyagát rövid, lényegi írásos feljegyzés formájában is rögzíteni
kell, azt az igazgatói titkárságra kell leadni megőrzésre.
IV.1.2. Szakmai munkaközösségek
A munkaközösség tagjai azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot
ellátó pedagógusok. A szakképzési szakmai munkaközösségekben a külső gyakorlóhelyek
oktatói is részt vehetnek tanácskozási joggal.
Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:
 szakmai munkaközösség (tagjai: szakmai tanárok és gyakorlati oktatók)
 nevelési, osztályfőnöki munkaközösség
A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkájának minőségi
és módszertani fejlesztését, tervezését.
Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség
legalább 3 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja
össze. Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha tagintézmény vezetője, vagy a szakmai
területért felelős helyettes elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada
indítványozza.
A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit tagintézmény vezetője bíz meg a
munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre.
A munkaközösségek részletes feladatai:
 Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos
feladatokat.
 Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében,
szervezésében és ellenőrzésében.
 Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.
 Javítják, koordinálják a tagintézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai
színvonalát, minőségét.
 Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére.
 Együttműködnek egymással a tagintézmény nevelő-oktató munka színvonalának
javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a
munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és a tagintézmény
vezetőjével.
17
 A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó
szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének
működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
 Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
 Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket
szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által
meghirdetett versenyeket.
 Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.
 Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
 Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító- és felvételi vizsgák tételsorait,
ezeket fejlesztik és értékelik.
 Támogatják a pályakezdő oktatók munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
 Az intézménybe kerülő, nem gyakornok oktatók számára azonos vagy hasonló szakos
oktató mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját,
tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek.
 Figyelemmel kísérik az intézmény vezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját
támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
 javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.
 A szakképzési szakmai munkaközösségek kapcsolatot tartanak a gyakorlóhelyekkel.
Rendszeresen konzultációkat, szakmai bemutatókat, tapasztalatcseréket szerveznek.
Elkészítik a szakmai vizsgák gyakorlati tételeit. Javaslatot tesznek a szakmai elméleti
és gyakorlati fejlesztésekre.
 Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt a tagintézmény vezetőségének az
egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában.
IV.2 A tanulók közösségei
IV.2.1. A diákönkormányzat
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős
tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat
vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok ODB titkárai, az
osztályok időszakos küldöttei és a diákkörök küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját
vezetőségét.
A diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol:
 saját működéséről
 a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról
 hatáskörei gyakorlásáról
 egy tanítás nélkül munkanap programjáról.
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet a tagintézmény működésével
és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét:
 az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
 az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
 a házirend elfogadása előtt.
A fenntartó döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét.
18
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény vezetője a felelős.
A diákönkormányzat működését saját szervezeti és működési szabályzata szabályozza.
Az intézmény törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan
működésének tárgyi, technikai és más feltételeit.
IV.2.2. Az iskolai sportkör
Az intézményben működő sportkör feladata a tanulók napi testmozgásával, a mindennapos
testnevelés céljaival összefüggő feladatok elvégzésének segítése. E célból sportköri
foglalkozásokat tart a pedagógiai program helyi tantervben meghatározott időkeretben.
A sportkörnek tagja az intézmény valamennyi tanulója.
A sportköri foglalkozásokat az iskola testnevelő tanára tartja, valamint részt vehet ezeken olyan
szakedző, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai
továbbképzésben vett részt.
A tanulók iskolai sportkörben végzett foglalkozásaiból heti két óra a mindennapos testnevelés
óráihoz beszámítható.
A sportkör felelősét az intézmény vezetője bízza meg a nevelőtestület véleményének
kikérésével.
IV. 3 A szülők közösségei
A szülők számára tájékoztatást ad az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az
aktuális feladatokról
 az osztályfőnök az osztályszülői értekezleten.
 A tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanulót és a tanuló szüleit az osztályfőnöknek
és az oktatók folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra összességében az alábbi fórumok
szolgálnak:
 szülői értekezletek,
 fogadó órák
 nyílt napok,
 írásbeli tájékoztatók az elektronikus naplóban,
 levélben, postai úton küldött értesítések,
 elektronikus levelező-rendszeren keresztül
A szülői értekezletek és fogadó órák időpontját az iskolai munkaterv és az iskola honlapja
évenként tartalmazza.
A szülők és más érdeklődők az iskola szakmai programjáról, szervezeti és működési
szabályzatáról és házirendjéről az intézmény vezetőjétől, valamint helyetteseitől kérhetnek
tájékoztatást.
19
V. AZ ISKOLA MUNKARENDJE
V.1 A tanulók nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának
rendje
Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 6.00 órától 21 óráig tart nyitva. Ettől
való eltérést eseti kérések alapján az igazgató engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve
tanítási szünetek alatt nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett programok időtartamára
lehetséges.
Az iskola éves munkarendjét – a miniszter által kiadott tanév rendjének figyelembevételével –
az oktatótestület, a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A
tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. Ezek közül egy
nap felhasználásáról a diákönkormányzat dönt és ezen a napon megszervezi az Eötvös-napot.
A további napokon értekezleteket (értékelő, nevelési), közösségi programokat szervezünk.
Az igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján órarend készül, amely a tanuló heti
munkarendjét, a kötelező és nem kötelező tanítási órákat, ill. a tanítási órákon kívüli
foglalkozások (szakkör, korrepetálás, sportköri foglalkozás, tömegsport) időpontjait
tartalmazza.
A tanítási órák a házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend szerint
zajlanak. Az első elméleti óra kezdete 8,00 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja.
Körözvények, óralátogatások, stb. (egyéb indokolt esetek) esetében tagintézmény-vezető vagy
helyettesi engedély szükséges. Az okató az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A
tantermet, műhelytermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben
megkezdődhessen a következő tanóra.
A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum és
színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az
igazgatóhelyettes határozza meg.
A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje – önálló szabályozásként –
határozza meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az
intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező.
V.1.1. Napi munkarend
 A tanítás általában 8,00-kor kezdődik. Ennél korábban, 7,00 órától kezdődhet szakmai
foglalkozás, testnevelés vagy tanítási órákon kívüli foglalkozás.
 A tanulóknak a tanítás kezdete előtt annyival korábban kell az iskolába érkezniük, hogy
a tanítási órát (foglalkozást) munkára kész állapotban, a felszerelést előkészítve
kezdhessék.
 Az elméleti tanítási órák 45 percesek, ezek kezdetét és végét csöngetés jelzi. A
gyakorlati órák 60 percesek.
 A tanítási órák rendjének betartása és védelme mindenki kötelessége.
 A tanítási órák között szüneteket tartunk.
 A szakmai és közismereti órák és szünetek rendje:
20
Nappali tagozat Esti tagozat Rövidített csengetési rend
1. óra 8:00 – 8:45 1. óra 15:30 – 16:10 1. óra 8:00 – 8:35
2. óra 8:55 – 9:40 2. óra 16:15 – 16:55 2. óra 8:45 – 9:20
3. óra 9:50 - 10:35 3. óra 17:00 – 17:40 3. óra 9:30 – 10:05
4. óra 10:45 - 11:30 4. óra 17:45 – 18:25 4. óra 10:15 – 10:50
5. óra 11:40 – 12:25 5. óra 18:30 – 19:10 5. óra 11:00 – 11:35
6. óra 12:45 – 13:30 6. óra 19:15 – 19:55 6. óra 11:45 – 12:20
7. óra 13:35 – 14:20 7. óra 20:00 – 20:40 7. óra 12:25 – 13:00
8. óra 14:25 – 15:10 8. óra 13:05 – 13:35
V.1.2. A benntartózkodás rendje, ügyelet
A tárgyi kérdéskört az iskola nevelőtestülete által jóváhagyott Házirend tartalmazza, mely
szerint:
 Az iskola épülete szorgalmi időben 6,00-tól 21 óráig tart nyitva.
 Hét végén tanulók csak a tagintézmény vezető előzetes engedélyével tartózkodhatnak
az iskolában.
 A tanítási órák közötti szünetekben a tanulók a folyosókon, külön engedéllyel a
termekben és az udvaron tartózkodhatnak.
 Tanítási idő alatt a tanuló az iskolát csak az osztályfőnöke vagy az ügyeletes intézmény
vezető helyettes engedélye alapján hagyhatja el.
V.1.3. Az alkalmazottak nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának
rendje
A pedagógusok a heti 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő
beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja határozza meg.
A feladatok meghatározásának elve az arányos és egyenletes feladatelosztás a oktatótestület
tagjai között. Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza.
A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a pedagógus maga jogosult meghatároznia
munkaideje beosztását vagy felhasználását.
Az oktató az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a
mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni.
A testnevelő tanároknak az öltözőt ki kell nyitniuk a tanítás megkezdése előtt legalább 10
perccel, és a tanórák alatt az öltözőket zárva kell tartaniuk. A tanulók átadott értékeinek
megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodni kell.
Betegség, hiányzás esetén a munkakezdés előtt telefonálni kell a titkárságra. Az iskolatitkár
értesíti a hiányzásról az ügyeletes vezetőt. Az újbóli munkába állást a titkárságon jelezni kell,
legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak
munkarendje
A nem oktató munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján
– a tagintézmény vezető állapítja meg.
A nem oktató munkakörben dolgozók munkaidejét az igazgató határozza meg. Az egyedi
munkaidő beosztásokat az egyes munkaköri leírások tartalmazzák. Betegség, hiányzás esetén
az illetékes munkahelyi vezetőt kell értesíteni.
V.1.4. Az oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók belépés és benntartózkodás
rendje
21
Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és az alkalmazottak
biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek
esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.
Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja, és a fogadó fél engedélyével engedi be őket.
Szükség esetén gondoskodik a vendég elkíséréséről az illetékes személyhez. A portás
nyilvántartja az érkezőket és ellenőrzi, hogy távoztak-e az intézményből. Az iskola
helyiségeinek bérlői a leadott névsor alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén,
ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve) csak az intézmény
vezetőjének külön írásos engedélyével tartózkodhatnak idegenek az intézmény területén, és a
regisztráció ekkor is szükséges. Regisztráció nélkül léphetnek be az épületbe a szülők a
fogadóórák, szülő értekezletek, szülői részvétellel zajló iskolai rendezvények esetén.
Az iskolában való tartózkodás szabályai:
 Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet
intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre a tagintézmény vezetőjétől engedélyt
kaptak.
 Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen,
személynél tartózkodhatnak.
 A tanítási órák látogatására az intézmény vezető, vagy az ügyeletes helyettes
engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges megzavarása nélkül.
 A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt
tanteremben, vagy az ünnepély helyszínén történik.
 Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző
szakemberek stb.) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják
meg az oktatómunka rendjét.
V.1.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai
A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati
rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell
tartaniuk.
V.2. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint
az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat
szervez. A foglalkozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az intézményvezető
engedélyezi. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik,
terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva. A
foglalkozásokról naplót kell vezetni.
A rendszeres tanórán kívüli foglalkozásokat a tagintézmény vezető szeptember 15-ig hirdeti
meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó oktató nevével. A jelentkezési határidő
szeptember 30. A jelentkezés az osztályfőnöknél, vagy a foglalkozást tartó tanárnál lehetséges.
A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező.
Az egyéni foglalkozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a
tehetséggondozás a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes 
22
elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret
felhasználásáról az igazgató dönt a munkaközösség-vezetők és a helyettesek javaslata alapján.
A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a minden napos testnevelésórákon
túl sportköri foglalkozásokat is szervezhet. A foglalkozások célja, hogy lehetőséget
biztosítsanak a tanulók számára a különböző sportágak művelésére és versenyekre való
felkészülésre. Az iskolai sportkörök foglalkozásain való részvétellel a heti öt kötelező
testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglalkozást tartó tanár által
vezetett foglalkozási napló részvételi adatai alapján történik.
A diákkörök (szakkötök) célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen
nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése. A tanulók közös
tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Diákkörnek tekinthető a szakkör,
érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport.
Közös jellemzőjük, hogy a foglalkozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. A
diákkör minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért
indításukhoz a tagintézmény vezető engedélyére van szükség. A diákkörök munkáját a tanulók
által felkért oktatók, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik. Valamennyi diákkör
képviselőt delegálhat a Diákönkormányzatba. Az iskolai diákköröket az általános
igazgatóhelyettes tartja nyilván.
Időszakos tanórán kívüli foglalkozások indulhatnak a tanulmányi versenyekre való
felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok, szakoktatók javaslata,
vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik.
Egyéb tanórán kívüli foglalkozások lehetnek: felzárkóztató és a tehetséggondozó
foglalkozások, tanulmányi kirándulások, mozi, színházlátogatás, projektnap, osztály-program,
az egészségnevelési nap stb.
V.2.1 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái
A tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelőtestülete által jóváhagyott Házirend
tartalmazza, mely szerint:
 Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére a következő
lehetőségek működnek:
 szakkör (elméleti és gyakorlati tantárgyi),
 érdeklődési kör (pl.: filmszakkör),
 sportkör, tömegsport,
 stb.
 Diákkör létrehozására javaslatot tehet az intézmény vezetőjének az adott tanévet
megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, ill. a diákönkormányzat, a
szülői munkaközösség iskolai vezetősége.
 A diákkör létrehozásának feltétele:
 minimum 12 jelentkező tanuló,
 a megjelölt tevékenység illeszkedjen az iskola Szakmai Programjához,
 a működési rendje írásban legyen lefektetve.
A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek
figyelembevételével – a tantárgyfelosztás valamint az éves munkaterv elfogadásakor a
nevelőtestület dönt. A diákköröket a tagintézmény vezetője által felkért pedagógus vagy
nagykorú személy vezeti.
23
 A tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások az egyéni képességek minél
jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék
felzárkóztatását segítik.
 Szabadidős foglalkozások: iskola-, osztálykirándulás, múzeum-, színház-, mozi
látogatás, iskolai sportnap, versenyek, vetélkedők, bemutatók, amelyeket évente
rendszeresen szervezünk.
 Sportkör: a testnevelési órákon kívül sportolási és versenyzési lehetőségeket biztosít.
Jelentkezés a testnevelő tanároknál. A sportköri foglakozások rendjét az éves munkaterv
tartalmazza.
 A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató
foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanév elején
kell jelentkezni a diáknak, és a részvétel az egész tanévre szól.
 A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat
képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a szaktanárok jelölik ki. A tanulók
részvétele ezeken a foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli
kérelmére a tagintézmény vezetője adhat.
 A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell.
 A könyvtár időszakos nyitvatartási időben működik. Szakirodalommal,
szépirodalommal, kötelező olvasmányokkal, CD/DVD lemezekkel, hangkazettákkal áll
a tanulók rendelkezésére.
V.3 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával
kapcsolatos feladatok
V.3.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
Az iskola feladata, hogy a tanulókkal megismertesse a Magyar Köztársaság állami ünnepeit, a
hozzá kapcsolódó eseményekkel együtt. Az ünnepélyek megtartásának formájáról a
nevelőtestület dönt, kikérve a tanulói szervezetek véleményét. A döntést az éves munkaterv
rögzíti.
 ünnepélyek:
 tanévnyitó és tanévzáró,
 március 15.
 október 23.
 megemlékezések:
 október 6.
 holocaust,
 kommunista diktatúra áldozataira megemlékezés,
 nemzeti összetartozás napja.
 rendezvények:
 gólyaavató,
 szalagavató bál,
 ballagás,
 Eötvös nap.
Az iskolai ünnepélyeken a megjelenés kötelező. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket
megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és
felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére, és a 
24
tanulótól elvárható magatartásra. A külső iskolai rendezvények nem tarthatnak 22 óránál
tovább.
V.3.2 A hagyományápolással kapcsolatos feladatok
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének
megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket
a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. Az intézményi szintű
ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező.
A vendégek meghívásáról –a nevelőtestület és a diákönkormányzat javaslata alapján – a
tagintézmény vezető dönt.
 Az iskola névadójáról, Eötvös Lorándról minden tanévben az iskolanapon emlékezünk
meg. Műsor és koszorúzás az emléktáblánál.
 Iskolai sportnapi rendezvényt szervezünk tanévenként egy alkalommal.
 Szalagavatót szervezünk tanévenként a végzős tanulók tiszteletére. Az ünnepély
előkészítése, a szereplők felkészítése, a műsor rendezése az alsóbb évfolyamos diákok,
valamint osztályfőnökök összehangolt feladata. A végzős tanulók műsorral, tánccal
búcsúznak.
 A ballagási ünnepélyen a búcsúzó diákok szalagot kötnek az iskolazászlóra, majd
ünnepélyesen átadják a zászlót az őket követő, alsóbb évfolyamosoknak.
 Gólyaavató rendezvényt szervezünk a 9. évfolyamosok számára a felsőbb évfolyamok
bevonásával az első félévben.
A fenti feladatokkal kapcsolatos tennivalók irányítását, koordinálását, szervezését esetenként a
tagintézmény vezető kapott megbízás alapján végzi a tantestület egy vagy több tagja, alkalmi
feladatra alakult munkacsoportként.
25
VI. A FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény valamint az OKJ-t figyelembe véve
intézményünkben a felnőtt oktatás esti munkarendben történik. Az esti oktatás munkarendje
szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma a nappali
rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka. Az elméleti képzés
jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a
nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy
az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti
oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A felnőttképzésben a sikeres komplex
szakmai vizsgára történő felkészülés érdekében az iskolai oktatás a tanulók egyéni
felkészülésére is épít.
A felnőttképzés keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti oktatás
munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttképzés keretében folyó
teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést
folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott
szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.
A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a Szakmai programba programtantervében és
meghatározza a felnőttképzés keretében oktatott szakmai tárgyak óraszámait.
A tanulók felvételének rendje
A tanulók az intézmény által meghirdetett időpontban és módon jelentkezhetnek a képzésekre.
A képzés induló időpontjai: szeptember és február (március)
Felvehető tanulók létszáma szakmánként: 24 fő
Jelentkezési határidő: szeptember 15, és február 01 – március 14.)
A felvételhez szükséges dokumentumok
 intézményi jelentkezési lap, ami letölthető az intézmény honlapjáról vagy személyesen
kitölthető az intézményben
 érettségi bizonyítvány és egyéb végzettséget igazoló bizonyítvány,
 nyilatkozat a megszerzett szakmákról.
Beszámíthatóság
Az egyes szakképesítések esetében a hozott ismeretek elfogadhatók a szakképzési törvény 11.§
1. bekezdése alapján. „A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási
intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt –
megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok
és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a
beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény
vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény
vezetője dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási
feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályai kell alkalmazni.” Elfogadás esetén a félévek zárása során a
tantárgyhoz a felmentve szó kerül beírásra.
Az oktatás rendje
Az oktatás munkarendje: sajátos munkarend. Heti 2-3 alkalommal délután 16,00-21,00 óra
között (jelenléti és digitális oktatás)
Mulasztás
26
A hiányzást a tanuló köteles igazolni. A képzési idő 20%-át meghaladó hiányzás esetén a
tanulónak az évfolyamot meg kell ismételni.
A szakmai vizsga megszervezése
A szakmai záróvizsga az adott szakképesítésre előírt vizsgakövetelmények alapján szervezhető.
Felnőttképzés keretében induló szakképesítések
Szakmai megnevezése Képzési idő Belépési feltétel
hegesztő 2 év 8 osztály
gépi és CNC forgácsoló 2 év 8 osztály
szociális ápoló és gondozó 2 év 8 osztály
gyermek- és ifjúsági felügyelő 2 év 8 osztály
környezetvédelmi technikus 2 év érettségi
gépésztechnikus 2 év érettségi
szociális és mentálhigiénés szakgondozó 2 év érettségi
VII. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI
VII.1 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az intézmény különböző országos, megyei és városi, kerületi szakmai szervezetekkel tart
kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek.
Az intézményvezető és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézmény egészével
kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és
vállalkozásokkal.
A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási
Hivatal által végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és
pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja,
hogy részt vegyenek a pedagógusok munkájának ellenőrzésében, és értékelésében, a vezető
munkájának ellenőrzésében és értékelésében, valamint az intézmény ellenőrzésében és
értékelésében.
VII.2 A vezetők és a partnerszervezetek közötti kapcsolattartás formája és
rendje
Az intézmény működése szempontjából az alábbi külső partnerek a legmeghatározóbbak:
VII.2.1. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai
szolgáltatókkal
A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért és a pedagógiai szakmai szolgáltatások
igénybevételéért az általános helyettes felelős. Munkája során segíti, hogy a szülők szükség
esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás
szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez.
Megszervezi továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus 
27
továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti
igénybevételét, valamint a tanulmányi- sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt.
VII.2.2. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal
A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az általános tagintézmény vezető helyettes tartja.
Feladata, hogy megelőzze a tanulók veszélyeztetettségét, vagy veszélyeztetés esetén eljárást
kezdeményezzen. Feladata az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások
jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele.
Részt vesz továbbá a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezi a
kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között.
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás:
A tagintézmény vezető értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ha a kiskorú, tanköteles tanuló első
igazolatlanul mulasztott óráinak száma után a szülő értesítése nem vezetett eredményre, illetve,
ha a kiskorú tanköteles tanuló igazolatlanul mulasztott óráinak száma több, mint 10 óra.
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás az osztályfőnökök révén valósul meg, akik az
osztálytitkárok, a diákönkormányzat, esetenként egyes tanulók jelzései alapján kialakított, a
tagintézmény vezető helyettessel is egyeztetett észrevételeikkel veszik fel a kapcsolatot a
gyermekjóléti szolgálattal.
VII.2.3. Kapcsolat a tanulók lakóhelye szerinti illetékes önkormányzat jegyzőjével
Az intézményvezető értesíti a területileg illetékes jegyzőt, ha a kiskorú, tanköteles tanuló
igazolatlanul mulasztott óráinak száma eléri az 50 órát.
VII.2.4. Kapcsolattartás a kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó
szervezetekkel
A szakképzés intézményi működtetése és eredményessége szempontjából kiemelkedő
jelentőséggel bír ez a kapcsolatrendszer. A kapcsolatrendszer irányítója az intézmény vezetője,
az operatív feladatokat a gyakorlati oktatásvezető végzi.
A kapcsolat tartalmi elemei:
 tanulószerződések megkötése, az intézményi kapacitások, a gazdálkodó szervezetek
igényeinek és a jelentkező tanulók számának összehangolása, a duális képzés
feltételrendszerének biztosítása,
 együttműködés a gazdálkodó szervezetek tájékoztatásában,
 a külső gyakorlati oktatás szakmai támogatása (tartalmi szabályozás, tanulói juttatások,
tanulók ellenőrzése, értékelése stb.),
 tájékoztatás és közreműködés a tanulók értékelésében, a mulasztások kezelésében, az
esetleges fegyelmi problémák kezelésében és a fegyelmi vizsgálat és eljárás
lefolytatásában,
 ágazati vizsga előkészítése, lebonyolítása, a szakmai feltételek biztosítása,
 szakmai vizsga előkészítése, lebonyolítása, adminisztratív feladatok elvégzése, a
szakmai vizsgára való felkészítés koordinációja.
A kapcsolattartás alapja a munkaköri leírásokban megfogalmazott kötelezettségek és feladatok
operatív irányítását a szakmai igazgatóhelyettes végzi és részt vesznek benne a szakképző
évfolyamos tanulók osztályfőnökei, szakmai elméleti tanárok és a szakoktatók. A tanév
indításakor a gyakorlati oktatás vezető a munkatervben rögzített időpontban tájékoztató
értekezletet tart a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetek részére, melyen a 
28
kamara képviselője is részt vesz. A kamarával és a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó
szervezetekkel elektronikus kapcsolattartási formát alkalmaznak. Szükség esetén az iskola
képviselője személyesen is felkeresi a gyakorlati képzőhelyet. A kamara és az iskola között
rendszeres munkamegbeszélések folynak, melyeknek vezetője a szakmai igazgatóhelyettes.
Az iskolai értékelő oktatótestületi értekezleteken a kamara képviselője meghívottként vesz
részt. Az intézmény vezetője és a kamara vezetői képviselik szervezeteiket a partnerszervezet
rendezvényein, ünnepségein.
VII.2.5 Kapcsolat a szabálysértési hatósággal (Kormányhivatal)
Az intézményvezető értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ha a kiskorú, tanköteles tanuló
mulasztott óráinak száma több, mint 10 óra, illetve eléri az 50 órát.
VII.2.6. Az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való
kapcsolattartás
Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési
törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása, különös tekintettel az
egészségügyi alkalmasság vizsgálatára. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és
lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az általános helyettes felelős.
Az egészségügyi szolgáltatóval az iskolavezetés tart kapcsolatot. A diákok rendszeres, illetve
esetleges soron kívüli vizsgálatait az osztályfőnök koordinálja az iskolatitkárságon keresztül.
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart
fenn az iskolaorvossal, és az iskolaorvos segítségével megszervezi a tanulók rendszeres
egészségügyi vizsgálatát.
Az intézményi alkalmazottak munkaegészségügyi ellátását megfelelő szakemberrel kötött
szerződéssel biztosítja a Tatabányai Szakképzési Centrum.
VII.2.7. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás
formái és rendje
Az intézményben működő sportkör tevékenységéről a tagintézmény vezető által megbízott
szaktanár félévkor és a tanév végén írásos összefoglaló beszámolót készít, amelyet a
tagintézmény vezető a tantestület tudomására hoz, valamint az elért eredményekről a tanulók
számára is tájékoztatást ad.
A tanév elején a tagintézmény vezető által megbízott szaktanár munkatervet, és feladattervet
készít. Tanév végén a tagintézmény vezető által megbízott szaktanár felméri a következő
tanévre vonatkozó sportköri igényeket.
A sportköri kapcsolattartás fórumai:
 megbeszélések
 értekezletek
 beszámolók
A testedzések részben tanórai foglalkozásokból, részben ezen kívül szervezett sportköri
foglalkozásokból, illetve sportversenyekből állnak, a tevékenységek helye az erre a célra
szolgáló iskola terem.
VII.2.8. Egyéb kapcsolattartás
 Fenntartóval való kapcsolat
29
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó
munkakapcsolatban kell állnia a fenntartójával: a Tatabányai Szakképzési Centrum (2800
Tatabánya, Dózsa Gy. u 58.)
 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás
 beiskolázási feladatokat országosan koordináló győri székhelyű KIR rendszer
üzemeltetőjével.
 Oktatási Hivatal:
Záróvizsgák szervezése, a beiskolázási tevékenység, a kompetencia mérések kapcsán alakult ki
a munkakapcsolat.
 Fogyatékosok Országos Diák és Szabadidősport Szövetség (FODISZ),
Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ):
A sajátos nevelési igényű tanulók révén vagyunk kapcsolatban az említett szervezetekkel.
 Kapcsolatunk a minisztériumokkal:
 Emberi Erőforrások Minisztériuma
 Innovációs és Technológiai Minisztérium
Oktatásért Felelős Államtitkárság (Biztosítja az iskolai nevelési-oktatási ellátást, valamint
érvényesíti a tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jogokat. Emellett meghatározza
a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogait és kötelességeit,
valamint irányítja, működteti és fejleszti a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert.
Továbbá támogatja az iskolai rendszerű szakképzést)
 Nemzetgazdasági Minisztérium
 Nemzeti Munkaügyi Hivatal
 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
VIII. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
VIII.1.1. Védő, óvó előírások, amelyeket a tanulóknak az intézményben való tartózkodás
során meg kell tartaniuk
Az intézményi védő és óvó intézkedésekre vonatkozó anyag található még a Házirendben.
Az iskola minden tanulója számára biztosítja a biztonságos körülmények között és egészséges
környezetben történő oktatást, a tanulmányi rend, a pihenőidő, szabadidő, testmozgás,
sportolási-, étkezési lehetőség beiktatásával történő, a tanuló életkorának és fejlettségének
megfelelő kialakítását. Védelmet biztosít számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A
tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos
munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az
egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az
iskolaorvos és a védőnő.
Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén:
 A laborfoglalkozást, egyéb kísérleti tevékenységet irányító oktató köteles a munka
kezdetekor általános, a tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó
baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni.
30
 A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók megértették-e az oktatás során
elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni. A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás
megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi naplóban és az osztálynaplóban.
Az oktatásban résztvevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben a tanulók
aláírásukkal igazolják az oktatást.
Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános balesetmegelőzési munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik. Ezt az osztálynaplóban is
dokumentálni kell. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok
számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek
valamely tevékenységet (pl.: osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a
foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanuló köteles a
tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket
elsajátítani és alkalmazni.
A szakképző évfolyamok gyakorlati oktatására ettől eltérő szabályok vonatkoznak, amit az
intézmény munka- és tűzvédelmi szabályzata tartalmaz. A tanulót a gyakorlati oktatáshoz
kapcsolódó munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A tanuló köteles a fenti szabályzatban
előírt védőeszközt, védőfelszerelést használni, a gyakorlati foglalkozáson tiszta munkaruhában
és a munkavégzésre alkalma állapotban megjelenni. A tanuló a gyakorlati képzés keretében
csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására
kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.
A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot.
A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát (laboratóriumban,
testnevelési órán, szaktanteremben stb.), amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben
megfelelnek.
A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát.
A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot, gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb.,
amely baleseti veszélyforrás lehet.
A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével
hagyhatják el. Az iskolán kívül szervezet foglalkozásokról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell,
és a tanuló felügyeletéről az oda- és visszajutás közben és a foglakozáson is az iskola
gondoskodik.
Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek
további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák laboratóriumokban, az
elsősegélynyújtó helyen, az orvosi rendelőben és a titkárságon vannak elhelyezve.
A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus,
aki nem jelenti az óráján történ balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését,
nyilvántartását a gyakorlati oktatásvezető végzi. A baleseteket az oktatásért felelős miniszter
által vezetett, elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy
ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, az eseményről jegyzőkönyvet
kell felvenni.
Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai
érvényesek.
A pedagógus által készítet a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz, vagy felszerelés az
iskolába csak a tagintézmény vezető helyettesek engedélyével hozható be. Kivételt képeznek
az írásvetítőhöz készült fóliák, rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A
felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök
közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően szabad
használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök balesetmentességéről a bevitel
és engedélyezés előtt a tagintézmény vezető helyetteseknek meg kell győződnie.
31
A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata
tartalmazza.
Az iskolával tanulói jogviszonyban lévők 18 éves koruk eléréséig az iskola által kötött
biztosítás alapján rendelkeznek tanulóbiztosítással.
Az intézmény vezetője jogosult megállapodást kötni az intézményben üzemelő
élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az
iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét.
VIII.1.2. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében
Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:
 Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az iskolai munkavédelmi szabályzat,
valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.
 Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók
biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket,
rendszabályokat és viselkedési formákat.
 A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon kötelesek a rájuk bízott tanulók
tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani valamint a
baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
 Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az
egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat az egyes foglalkozásokkal
együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az
osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló
szabályokkal a következő esetekben:
 A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:
o a házirend balesetvédelmi előírásait,
o a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa
bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat),
o a menekülés rendjét,
o a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.
 Tanulmányi kirándulások, túrák előtt.
 Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.
 A tanév végén a nyári balesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
Megjegyzések a fentiekkel kapcsolatban:
 A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat,
illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt baleseti veszélyforrásokra, a kötelező
viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő
magatartásra.
 A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját
az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie
arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.
 A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (pl.: testnevelés) és a gyakorlati oktatást
vezető szakoktatók baleset megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi
szabályzat tartalmazza.
 A tagintézmény vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit
munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A
munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe
bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza.
32
VIII.1.3. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén
 A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy
rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket.
 a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,
 a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,
 minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola
igazgatójának.
E feladatok ellátásban a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi oktatónak is részt kell vennie.
 A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak
annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell
tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kel várnia az orvosi
segítséget.
 Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell
vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy
hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell
állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges
intézkedéseket végre kell hajtani.
VIII.1.4. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok
alapján
 A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
 A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell
vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A
jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell
adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola
őrzi meg.
 A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset
kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt kell bevonni.
 Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat
képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.
Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a
tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi
szabályzat rögzíti.
VIII.1.5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
Az iskolaorvos minden gyakorlati oktatásban részesülő tanulóra vonatkozóan biztosítja a
rendszeres orvosi vizsgálatot.
A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart
fenn az iskolaorvossal. Segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi
vizsgálatát. A kapcsolattartás módját a jelen SZMSZ III./4. pontja szabályozza.
A megállapodás biztosítja:
 az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként
meghatározott időpontban),
33
 a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését
 a tanulók fizikai állapotának mérését (évente 1 alkalommal),
 a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát,
 a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát (évente
1 alkalommal).
VIII.1.6. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai,
társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós
következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők.
Ilyen esetekben a tagintézmény vezető vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak,
hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és
környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben
biztosítva legyen.
Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható
eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola
tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,
felszerelését veszélyezteti.
Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
 a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)
 a tűz
 a robbantással történő fenyegetés
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a
benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a
tudomására, köteles azt azonnal közölni a tagintézmény vezetőjével, illetve valamely
intézkedésre jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
 helyettes
 gyakorlati oktatásvezető
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:
 a fenntartót,
 tűz esetén a tűzoltóságot,
 robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
 személyi sérülés esetén a mentőket,
 egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető
utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangszórókon keresztül értesíteni kell,
valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett
épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv
mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.
A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen
történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy
más foglakozást tartó pedagógusok a felelősek.
A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:
 Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek
a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia
kell!
34
 A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület
elhagyásában segíteni kell!
 A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el
utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló
az épületben.
 A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő
megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!
A tagintézmény vezető, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett
épület kiürítésével egyidejűleg, a veszélyhelyzet ismeretében – felelős dolgozók kijelölésével
– gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:
 a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
 a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
 a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,
 az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
 a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek
stb.) fogadásáról.
Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét a tagintézmény vezetőnek
vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
 a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
 a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
 az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
 a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
 az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
 az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a
rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell
intézkedni a további biztonsági intézkedésekről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden
dolgozója és tanulója köteles betartani.
A tagintézmény vezető irányítói jogkörében együttműködik a katasztrófa, a védekezés, a
kárfelmérés, a következmények felszámolása tekintetében a területi szervezetekkel, az illetékes
területi polgármesterrel, valamint a minisztérium ágazati védekezési munkabizottságával; a
feladatok végrehajtásában közreműködik a védelmi bizottság elnökének, illetve a
polgármesternek az élet és az anyagi, kulturális javak védelmi érdekében kiadott intézkedései
szerint. Szükség esetén biztosítja a rendelkezésre álló épületek, anyagok, eszközök
felhasználását a katasztrófa elleni védekezés szükségletének megfelelően, valamint szükség
esetén közreműködik a dolgozók polgári védelmi besorolás szerinti egyéni védőeszköz
ellátásában, az esetleges óvóhelyi védelmet szolgáló fenntartói, hatósági elrendelésnek
megfelelően a kitelepítés, kimenekítés végrehajtásában.
A tagintézmény vezető megbízott munkatársa révén elősegíti az intézmény dolgozóinak,
tanulóinak a polgári védelmi tevékenységgel kapcsolatos felkészítési munkáját, kiképzését.
A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati
napokon be kell pótolni.
A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c.
igazgatói utasítás tartalmazza.
 A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi
szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó
terv” c. tagintézmény vezetői utasítás tartalmazza.
35
 A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal
történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért a tagintézmény
vezetője a felelős.
 Az épület kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv
alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért
a tagintézmény vezetője a felelős.
 A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden
tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje
A 37/2001.(X.12.) OM rendelet 3.§ értelmében meghatározott szervezeti forma alapján kell a
tárgyi teendőket ellátni, a tagintézmény vezetőjének irányításával. Mindez vonatkozik a
felkészülési és a védekezési időszakban szükséges tennivalókra is.
IX. AZ OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
Az oktató munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó
ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának
emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért a tagintézmény
vezetője felelős. Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök
megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően a tagintézmény vezető, saját
hatáskörükben a helyettesek és a munkaközösség vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési
jogköre az osztályukban folyó oktató- nevelő munkára terjed ki.
Az oktató munka belső ellenőrzésének feladatai:
 biztosítsa az iskola oktató munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv,
a kerettantervek, valamint az iskola Szakami programja szerint előírt) működését,
 segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,
hatékonyságát,
 a vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az oktatók
munkavégzéséről,
 biztosítson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával
kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:
 igazgató,
 helyettesek
 munkaközösség-vezető
Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetekben – jogosult az iskola oktatói közül
bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az oktatói munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő és oktató munka belső ellenőrzése során:
 Az oktató munkafegyelme.
 A tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása.
 A nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága.
 A tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja.
 A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása.
 A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
36
 A nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon.
Ezen belül különös tekintettel kell lenni többek között az alábbiakra:
 előzetes felkészülés, tervezés,
 a tanítási óra felépítése és szervezése,
 a tanítási órán alkalmazott módszerek,
 a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a
tanítási órán,
 az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (tantárgyi
eredménymérések).
Az intézményvezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. Kérheti a rendkívüli ellenőrzés
megtartását a szakmai munkaközösség, és a szülői közösség is.
Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az érintett oktatóval,
munkaközösség-vezetővel, illetve a munkaközösséggel. Az értékeléshez az esetlegesen feltárt
hibák, hiányosságok kiküszöbölésére, pótlására vonatkozó határidős feladat vagy utasítás is
kapcsolódik. Az általánosítható tapasztalatok összegzésére nevelőtestületei, vagy
munkaközösségi értekezleten kerül sor.
IX.1 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes
szabályai
Fegyelmi jogkör gyakorlója:
 első fokon: igazgató
 másodfokon: iskola fenntartója
Alapelvek:
 fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál
 törekedni kell a fokozatosság elvének betartására, azaz fegyelmi eljárás akkor indítható,
ha a tanuló tanulói jogviszonnyal összefüggő kötelezettségeit vétkesen vagy súlyosan
megszegi, különös tekintettel a közveszéllyel való fenyegetés és a demoralizáló és
emberi méltóságot, személyiségi jogokat súlyosan sértő viselkedés esetén, a tanuló vagy
ha a tanuló elérte a tagintézmény vezető által kiszabható legmagasabb fokú fegyelmező
intézkedést
 a tanulóval szemben ugyanazért a kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés
állapítható meg.
IX.1.1. Fegyelmi eljárás megindítása
A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja
le.
A kötelezettségszegést követő három hónapon belül meg kell indítani és az eljárást – a
megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni.
A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során
elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója
nem az iskola – gyakorlati képzés folytatóját, tanulószerződés esetén a területileg illetékes
gazdasági kamarát értesíteni kell.
A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában
kell lefolytatni.
Az írásbeli értesítés tartalmazza:
37
 a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölését,
 fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét,
 tájékoztatást, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet
vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére,
valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg,
 figyelemfelhívást az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére,
 tájékoztatást arról, tanulót szülője, törvényes képviselője, a tanulót és a szülőt
meghatalmazott képviselője is képviselheti.
Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt
legalább nyolc nappal megkapja.
IX.1.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás
Célja:
Megállapodás létrehozása a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő között.
Módja:
Írásban fel kell hívni a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő
figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén
a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha
kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
Az egyeztető eljárás elutasítható: harmadszori kötelességszegés esetén.
Az egyeztető eljárás eredménye:
 írásbeli megállapodás a sérelem orvoslásáról,
 fegyelmi eljárás a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra
való felfüggesztése (bármelyik fél kezdeményezheti). Ha a felfüggesztés ideje alatt a
sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a
fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Az egyezető eljárás
megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló
osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban
meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni, ha a felek ezt a megállapodásban
kikötik.
Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába
történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett
eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.
IX. 1.3. Fegyelmi eljárás lefolytatása
A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját,
védekezését előadja.
A kiskorú tanuló kérésére a meghallgatáson a szülő részvételét biztosítani kell. Ha a
meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása
egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét
meg kell hívni.
Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
Fegyelmi tárgyalás
Résztvevői:
 tanuló, kiskorú tanuló szülője illetve meghatalmazott képviselőik
38
 legalább háromtagú fegyelmi bizottság, tagjai (a fegyelmi bizottságot a nevelőtestület
saját tagjai közül választja, ezzel a bizottság a nevelőtestület átruházott jogát gyakorolja)
 a bizottság tagjait a tagintézmény vezető, mint a fegyelmi jogkör gyakorlója bízza meg,
a bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. Nem lehet a bizottság tagja a
tanulónak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a
tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett.
 ha szükséges: tanúk, esetleges szakértők, gyermekjóléti szolgálat vagy területileg
illetékes családgondozó képviselője
 a jegyzőkönyv vezetője
A fegyelmi tárgyalás folyamata:
 a fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira
 ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló
bizonyítékokat
 körülmények feltárása, amelyek a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés
meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szólnak
 határozathozatal
 a fegyelmi határozat rendelkező részének és rövid indoklásának szóban történő
kihirdetése (ha szükséges, a határozat szóbeli kihirdetését legfeljebb nyolc nappal el
lehet halasztani)
 a tanuló és a szülő figyelmének felhívása arra, hogy az elsőfokú határozat ellen a tanuló,
kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör
gyakorlójához benyújtani.
A fegyelmi büntetés
A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett
cselekmény súlyát figyelembe kell venni.
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület illetve annak átruházott jogát gyakorló fegyelmi bizottság
hozza.
A fegyelmi büntetés lehet:
 megrovás,
 szigorú megrovás,
 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,
 áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a
tanév folytatásától
 kizárás az iskolából.
Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától”, illetve
„kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén
alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a
tanuló másik iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem
oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. Az
„áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába” fegyelmi büntetés akkor
alkalmazható, ha a tagintézmény vezetője a tanuló átvételéről a másik iskola vezetőjével
megállapodott. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása”
fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási
intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai 
39
szerint kell helytállnia. Gondatlan károkozás esetén az elkövetéskor érvényes legkisebb
munkabér egy havi összegének ötven százalékát, szándékos károkozás esetén legfeljebb öt havi
összegét érheti el a kártérítés mértéke.
A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról készült jegyzőkönyv tartalma:
 a tárgyalás helye és ideje,
 a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők neve,
 az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításai (Szó szerint csak akkor kell rögzíteni
az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló,
a szülő kéri.)
 a tárgyaláson hozott határozat rendelkező része, annak rövid indoklása
A fegyelmi határozat tartalmi és formai elemei:
 rendelkező rész, amely tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat
számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát,
a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.
 indokolás, amely tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás
megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben
foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát.
 záró rész, amely tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot
hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület
jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá
a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végi jelen lévő tagja.
A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben
érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az
eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek.
Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban
megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul
vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott.
A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi
jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a
másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát
továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkor gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével
ellátva.
Ha a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 21 igazolatlan órát, fegyelmi eljárás lefolytatása
nélkül kiszabható az igazgatói megrovás büntetés-fokozat.
40
X. AZ INTÉZMÉNYI ADMINISZTRÁCIÓ
Intézményi szinten az alábbi elektronikusan előállított dokumentumok használatosak:
 a KRÉTA rendszerből kinyomtatandó dokumentumok
 szakmai vizsgadokumentumok
 az elektronikus napló /KRÉTA/
 a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése
X. 1 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok
hitelesítésének rendje
Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat – a tagintézmény vezető utasítása
szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.
A papíralapú nyomtatványok kinyomtatását követően:
 el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
 a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási
szabályzat alapján irattári dokumentumként kell őrizni.
A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi
követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az
intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
A tanulóbalesetek elektronikus úton kitöltött bejelentőlapja papíralapú nyomtatvány
változatának hitelesítésére és tárolására is a fent leírt eljárásrend vonatkozik.
A KRÉTA rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése
A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési
rendje:
 El kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza
a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző
lenyomatát és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni.
 A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján,
vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni
azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés
szövege.
Hitelesítési záradék
 az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást:
„elektronikus nyomtatvány”,
 az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát.
Ez a dokumentum……folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.
Kelt: …………………………..
 PH
……….…………………
hitelesítő
A bevezetendő elektronikus napló hitelesítésének rendje:
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők szóban (szülői
kérésre az ellenőrzőn) e-naplón keresztül, írásban tájékoztatják.
41
Az iskola e-naplójának elérhetősége: ……………………………………
Az elektronikus naplóhoz a szülői hozzáférés jogosultságát az iskolai nyilvántartásban szereplő
gondviselőjének az iskolatitkárságon, vagy az osztályfőnöktől átvett nyomtatvány kitöltése
után az elektronikus napló technikai felelőse ad.
Az elektronikus napló alapján kiállított:
 félévi értesítőt az intézményvezető írja alá
 a hiányzásokat tartalmazó dokumentumokat, ill. az érdemjegyek adminisztrációját az
osztályfőnök írja alá
 az egyéb célra kinyomtatott dokumentumokat az intézményvezető írja alá
Az elektronikus napló adatainak tárolását, kezelését, hitelesítését a szolgáltatóval kötött
szoftverhasználati megállapodás tartalmazza.
X.2 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok
kezelési rendje
A KRÉTA elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus
aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézmény igazgatója
alkalmazhat.
A KRÉTA eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű
jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó kezelő rendszerben történik.
A KRÉTA egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi felhasználói névvel és az ehhez
tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik. Több felhasználóra azonos
felhasználónév nem engedélyezhető. A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt
borítékban az iskolatitkár őrzi. A mások által megismert jelszót azonnal le kell cserélni.
Jogosulatlan – más adataival való – hozzáférés esetén és az okozott kárért az intézményvezető
által kezdeményezett vizsgálat eredménye alapján a kárt okozó személyesen felel. Elektronikus
úton történő digitális aláírást kizárólagosan az intézményvezető jogosult használni, ennek
használatáért kizárólagos felelősséggel tartozik.
A szakmai vizsga dokumentumait a központi nyilvántartás részére az intézményvezető
elektronikus úton digitális aláírással hitelesíti.
XI. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ
TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE
Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az
iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola
honlapján, az „Alapdokumentumok” menüpont alatt
Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek a
tagintézmény vezetőtől és a helyettesektől, előzetesen egyezetett időpontban.
A Szakmai program közzétételének módja
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető
a következő személyeknél, illetve intézménynél, intézményi egységeknél:
 az iskola fenntartójánál,
 az iskola irattárában,
 igazgatónál,
 az intézményvezető helyetteseknél
 az iskola honlapján
42
A házirend közzétételének módja
Az iskolai nevelőtestület és a fenntartó által jóváhagyott házirend az iskola alkalmazottai és a
szülők számára hozzáférhető az alábbi helyeken:
 igazgató
 igazgatóhelyettes
 iskolatitkári helyiség
 az iskola honlapján
A házirend nyilvánosságával, közzétételével kapcsolatban ld. még a Házirendben leírtakat.
A házirendet az iskola valamennyi tanulója megkapja egy példányban az osztályfőnökétől
annak a tanévnek az első napján, amelyben tanulmányait az intézményben megkezdi.
Az SZMSZ közzétételének módja
Az előírt szervezetek által jóváhagyott SZMSZ az iskola alkalmazottai és a szülők, érdeklődők
számára hozzáférhető az alábbi helyeken:
 Iskolatitkári helyiség
 Iskolai belső számítógépes hálózat
 Az iskola honlapján
XII. EGYÉB KÉRDÉSEK
XII.1 Szakképző iskola esetén a munkaruha kihordási idejének, tisztán
tartásának jogszabályoktól eltérő szabályozása
A munkaruha kihordási ideje a 4/2002. (II.26.) OM rendeletnek megfelelő. A szakmák
gyakorlati foglalkozásait tekintve a szennyeződés átlagosnak vehető, a diákok ebben a képzési
szakaszban már felnőttek, így a vonatkozó rendelet 6.§ (1) bekezdésében megengedett eltérő
rendelkezésre (rövidebb kihordási idő megállapítására) nincs szükség.
A munkaruha folyamatos tisztántartása iskolánkban a 4/2002. (II.26.) OM rendelet 6.§ (4)
bekezdése alapján a jelen SZMSZ-ben rögzítetten a tanuló kötelezettsége.
XII.2 Vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség (2007.évi CLII.
Vagyonnyilatkozat-tételi törvény):
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy: tagintézmény vezető
XII.3 Egyéb jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be
tartozó kérdés
Egyéb, jogszabály vagy intézményi ellenőrzés alapján az SZMSZ-be tartozó kérdés nincs.
43
XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XIII.1 Az SZMSZ hatálybalépése
Az SZMSZ 2020. szeptember 30. napján az oktatótestület általi elfogadásával lép hatályba, és
visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével
egyidejűleg érvényét veszti a 2016-ban készített (előző) SZMSZ.
XIII.2 Az SZMSZ felülvizsgálata
Az SZMSZ felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül
sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az
iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az
intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. Az SZMSZ módosítási eljárása megegyezik a
megalkotásának szabályaival.
Kelt: Oroszlány, 2020. szeptember 30.
P.H.
…………………………….
 igazgató
XIII.3 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai
A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata 2020. év szeptember
hó … napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat
véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a
jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.
…………………………….
diákönkormányzat vezetője
A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény oktatótestülete 2020. szeptember 15.
napján tartott értekezletén elfogadta.
…………………………….
hitelesítő oktatótestületi tag
(Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív, a határozatképesség
megállapítása, az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és
aránya, keltezés, a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
XIII.4 Fenntartói nyilatkozat
Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011.
évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget
telepítő rendelkezések
44
……………………………………..
……………………………………..
……………………………………..
……………………………………..
(fejezet és címmegjelölések)
Vonatkozásában a Tatabányai Szakképzési Centrum egyetértési jogkört gyakorolt.
Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési
szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.
Kelt: ……………………, ……….év ……………….hónap ……. nap
…………………………….
 fenntartó képviselője
(A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.)
45
XIV. MELLÉKLETEK
XIV.1.1. Sz. melléklet (A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok)
 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)
 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
 A 2011. évi XLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
 A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
 A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
 A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről
 A 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról
 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról
 229/2012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti közneveléséről szóló törvény
végrehajtásáról
 43/2013.(II.19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható
iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes
szabályairól
 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról,
módosításáról
 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről
 326/213. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
 362/2011. (XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról
 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben, résztvevők juttatásairól és
kedvezményeiről
 83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet)
 59/2013. (VIII.9.) EMMI-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának
kiadásáról
 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról
 15/2013. (II.26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
 44/2007. (XII.29.) OKM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem
ágazati feladatairól
 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról
 33/1998. (VI.24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
46
 114/2007. (XII.29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól
 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
 328/2009. (XII.29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról
 4/2002. (II.26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók
juttatásairól
 8/2006. (III.23.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának
feltételeiről
XIV.2.2. Sz. MELLÉKLET (Az iskolai könyvtár működési szabályzata)
Jogszabályi háttér:
Az iskolai könyvtár működését a jelenleg hatályos jogszabályok határozzák meg, köztük:
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
 110/2012. évi kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
Az iskola könyvtár működési szabályzata tartalmazza:
 a könyvtárra vonatkozó adatokat
 a könyvtár fenntartása és szakmai irányítására vonatkozó információkat
 a könyvtár feladatait
 az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása
 a könyvtári állomány elhelyezését és tagolását
 az állomány nyilvántartását
 a könyvtári állomány ellenőrzését és védelmét
 a könyvtári állomány feltárását
 az iskolai könyvtár szolgáltatásait
1. számú melléklet
2. számú melléklet
3. számú melléklet
4. számú melléklet
5. számú melléklet
A könyvtárra vonatkozó adatok:
Elnevezése: Eötvös könyvtár
Használói köre: pedagógusok, tanulók, az iskola dolgozói
A könyvtár fenntartása és szakmai irányítása:
A könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről a Tatabányai Szakképzési Centrum, mint fenntartó
gondoskodik. .A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért az iskola és a fenntartó
közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését a tagintézmény vezetője irányítja
és ellenőrzi, a nevelőtestület és a diákközösségek javaslatainak meghallgatásával.
Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős.
A könyvtár feladatai:
Az iskola könyvtári gyűjteményét szakszerűen fejleszti és feltárja. A gyűjteményre épülő
szolgáltatásaival az iskola a nevelő-oktatói munka szellemi bázisa. Költségvetési keretén belül 
47
biztosítja az iskola alkalmazottai és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges
ismerethordozókat, információkat. A nevelőtestület aktív közreműködésével szervezi a tanulók
könyvtárhasználóvá nevelését, a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését, a tanulók önálló
ismeretszerző képességének kialakítását. Az intézmény törekszik a pedagógusok alapvető
pedagógiai szakirodalmi és információs tájékoztatására, ennek érdekében fogadja más
intézmények ilyen irányú szolgáltatásait.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állománya, gazdálkodása:
Az iskolai könyvtár a középiskola, ezen belül az iskola profiljának megfelelő szakirány
követelményeinek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát.
Az állomány vétel, ajándék, csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik.
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételeket a fenntartó a
költségvetésben előre megtervezetten, folyamatosan biztosítja. Hasonlóképpen a fenntartó
gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről.
Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók,
nyomtatványok beszerzése az intézmény költségvetésében biztosított összegekből a könyvtáros
tanár feladata. Hozzájárulása nélkül a gyűjteménybe dokumentum nem vásárolható. A
könyvtáros tanár az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelőtestület, a
diákközösségek javaslatait, és az iskola könyvtári környezetének állományi adottságait.
A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása:
A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok.
 Könyvállomány: kézi- és segédkönyvtár, valamint kölcsönözhető állomány (Raktári
rendjük: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben, ezen belül
betűrendben).
 Periodikák (Raktári rendjük: a friss számok a folyóirattartón, a régebbiek tékázva.)
 Audiovizuális dokumentumok. (Raktári rendjük: külön egységként,
dokumentumtípusonként folyószámos elhelyezéssel.)
Az állomány nyilvántartása:
A könyvtárba érkező, gyűjtőkörbe tartozó, tartós megőrzésére szánt dokumentumokat 6 napon
belül állományba kell venni.
A könyvtári állomány ellenőrzése, védelme:
Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni
az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében
használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat. Hasonló rendszerességgel törölni kell az
olvasók által elveszített és megtérített dokumentumokat is.
Az olvasó az általa elveszített, megrongált dokumentumot az alábbi módokon pótolhatja:
 a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével,
 a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével,
 a dokumentum másolási értékének megtérítésével,
 a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum
beszerzésével.
A könyvtári állomány feltárása:
Az iskolai könyvtár teljes állományáról az alábbi katalógusok készülnek:
 raktári katalógus,
 alapkatalógus: betűrendes leírású katalógus,
 csoportképzéses szakkatalógus.
48
Az állomány feltárására vonatkozó részletes szabályokat a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:
Az iskolai könyvtár szolgáltatásaival a könyvtár használóinak rendelkezésre áll.
A könyvtár használóinak köre:
 az iskola tanulói
 az iskola oktatótestülete és nem pedagógus dolgozói.
Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek, intézmények csak könyvtárközi kölcsönzés
útján vehetik igénybe az iskolai könyvtárat. A könyvtár biztosítja a számítógépes informatikai
szolgáltatásokat is a könyvtárt használók körében. Az iskolai könyvtáron keresztül használatra
megkapja a pedagógus a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket,
audiovizuális dokumentumokat igényük és a könyvtár lehetőségei szerint. Ezeket esetenként
előzetesen egyeztetik a könyvtárossal.
Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában
folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé
teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát, valamint a csak helyben
használható dokumentumok kivételével, kölcsönzését. Tájékoztató szolgálat keretében
eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, továbbá
bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, a különböző
versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is
végez. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvtárhasználatra épülő
tanítási órák kialakításában, előkészítésében. Könyvári kölcsönzés keretében a saját
gyűjteményben nem található dokumentumokat (a felmerülő költségek térítése esetén) más
könyvtáraktól átkéri, illetve a hozzá érkező hasonló kérdéseket kielégíti. Maradéktalanul ellátja
a szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Gondoskodik az állomány
védelméről, szakmai rendjéről. Az olvasó köteles betartani a könyvtár használatának szabályait.
Köteles rendezni tartozását az iskolával történő jogviszony megszűnése előtt.
Záró rendelkezések:
A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az iskola működési szabályzata
szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni és át kell dolgozni, ha
jogállásában, szervezeti felépítésében, feladatrendszerében alapvető változások következnek
be.
Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.
49
XIV.3.3. Sz. MELLÉKLET (A könyvtár Gyűjtőköri szabályzata)
Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők
Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által
megfogalmazott cél- és feladatrendszer határozza meg.
Az iskolánk korszerű körülmények között működő intézmény. A tanulók szociális és
műveltségi szempontból egyaránt nagyon eltérő családi háttérrel rendelkeznek, ezért a
felzárkóztatás és tehetséggondozás egyaránt fontos nevelőtestületünk számára. Erre a feladatra
alkalmas a szabadpolcos rendszerben elhelyezett, TV, video- és CD-lejátszóval is rendelkező
könyvtárunk.
A könyvtár az iskola egész életét átszövi. Megjelenik az Informatika műveltségterületben,
valamint a kereszttantervekben is. A kommunikációs Kultúra és Tanulás kereszttantervekben
jelenik meg főként az önálló ismeretszerzésre való felkészítés, mint átfogó nevelési feladat. A
magyar, informatika és osztályfőnöki órákon jelenik meg a könyvtárhasználatra nevelés, mint
részműveltségi terület.
A forrásalapú ismeretszerzésre nevelés a könyvtáros-tanár mellett az egész nevelőtestület
feladata. Az információhordozókkal való megismerkedés, a szellemi munka technikáinak
alkalmazása mind segíti a tanulóinkat abban, hogy formálódjék a később önképzésre való
igényük. Célunk nem az, hogy tanulóink ismereteket halmozzanak fel, hanem hogy alkotó
részesei legyenek az ismeretszerzésnek és feldolgozásnak, s ezzel mind kreativitásuk, mind
önállóságuk fejlődjék. A megtanított ismeretek rendszeres alkalmazása a szakórákon gyakorlás
útján válnak élővé, s így lesz a tantárgy is tantárgyközivé. Emellett a könyvtár a szabadidő
eltöltésének is egyik legjobb eszköze, ezáltal a tanulók aktív pihenésében is fontos szerepet
játszik. Az iskola profilja műszaki jellegű szakképzés. Mint szakközépiskola, amely érettségit
ad és felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra is felkészít, szélesebb körben a reál
mellett a humán érdeklődésnek is meg kell felelnie.
A könyvtár is meg kíván felelni az információs kultúra új kihívásainak. Mihamarabb tervezzük
a könyvtár számítástechnikai berendezésekkel való bővítését, valamint a SZIRÉN integrált
könyvtári rendszer bevezetését. Ezek új szakmai ismeretek elsajátítását is igénylik.
Fő gyűjtőkör
Az iskolai könyvtár feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását olyan
információhordozókkal, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka
folyamatában.
A könyvtár alapfunkciójából adódó feladataink megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak
az állomány fő gyűjtőkörébe:
 írásos nyomtatott dokumentumtípusok közül a kézi- és segédkönyvek,
 a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok,
 az óravezetés keretében munkáltató eszközként használatos művek,
 szabványok, katalógusok, gyártmányismertetők, tájékoztatók,
 , periodikumok, szakmai folyóiratok,
 a tanítást-tanulást segítő, nem nyomtatott ismerethordozók,
 az iskola kéziratos pedagógiai dokumentumai,
 a műszaki szaktárgyakhoz kapcsolódó szakirodalom.
Mellék gyűjtőkör
A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellék gyűjtőkörbe
sorolt dokumentumok adják.
Az iskolai könyvtár a tanagyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére szolgáló
ismerethordozók gyűjtését csak részlegesen vállalja. 
50
 a tananyagok kiegészítő, vagy ahhoz kapcsolódó ismeretközlő és szépirodalom
 ifjúsági szórakoztató ismeretközlő, szépirodalom
1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról:
Írásos-nyomtatott dokumentumok
 könyv
 periodika
 brosúra
 tankönyv
1.1 Kéziratok
1.2 Audiovizuális dokumentumok
 hangzó dokumentumok
 hangkazetta (hanglemez)
 zenei CD-lemezek
 hangos–képes dokumentumok
 CD-multimédiás program
 számítógépes multimédiás program
 oktatócsomag
 videokazetta
A gyűjtés szintje és mélysége
Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjti anyagát.
A szótárak tekintetében a tanított nyelvek szótárait és műszaki szakszótárait kell a teljesség
igényével gyűjteni.
1.3 Kézikönyvtári állomány
A műveltségi területek alapdokumentumai a középiskolai életkornak megfelelően:
Teljességgel gyűjteni kell:
 általános és szaklexikonokat a fentiek figyelembevételével
 általános és szakenciklopédiákat a fentiek figyelembevételével
 szótárakat, fogalomgyűjteményeket a fentiek figyelembevételével
 kézikönyveket, összefoglalókat a fentiek figyelembevételével
Válogatással:
 adattárakat
 atlaszokat
 tankönyveket
1.4 Ismeretközlő irodalom:
Teljességgel gyűjteni kell:
 az alapvizsga követelményrendszerének, az érettségi vizsga és a felvételi
tantárgyaknak megfeleltetett középszintű irodalmat
 a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott
olvasmányokat a fentiek figyelembevételével
 a munkaeszközként használatos dokumentumokat a fentiek figyelembevételével
 a tanulókat érintő pályaválasztási kiadványokat
Válogatva:
 helytörténeti műveket
1.5 Szépirodalom:
Teljességgel gyűjteni kell a mikrotervekben meghatározott:
 antológiákat
 házi és ajánlott olvasmányokat
 teljes életműveket
51
 népköltészeti irodalmat
 nemzeti antológiákat
 ifjúsági regényeket, elbeszéléseket és verses köteteket
Válogatással:
 a tanított nyelvek olvasmányos irodalmát
1.6 Pedagógiai gyűjtemény:
A gyűjteménybe a pedagógiai szakirodalom és a határtudományok dokumentumai
tartoznak.
Gyűjteni kell a teljesség igényével:
 pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat
 pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat
 dokumentumgyűjteményeket
 a nevelési-oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalmat
 a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit
 általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat
 az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok
 az iskolai évkönyveket
Válogatva:
 az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó
műveket
1.7 Könyvtári szakirodalom:
Gyűjteni kell a teljesség igényével
 könyvtári összefoglalókat
 könyvtári jogszabályokat, irányelveket
 a könyvtári feldolgozó munka szabályait tartalmazó segédleteket
 az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat
 könyvtárhasználat módszertani segédleteit
Válogatva:
 kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket
 módszertani folyóiratokat
1.8 Hivatali segédkönyvtár:
Gyűjteni kell az iskola:
 Irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, ügyvitelével, munkaüggyel
kapcsolatos kézikönyveket, jogi szabálygyűjteményeket, folyóiratokat
1.9 Periodika gyűjtemény:
Gyűjteni kell a teljesség igényével:
 általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat
 irányítással, gazdálkodással, ügyvitellel kapcsolatos folyóiratokat
 iskolai újságot
Válogatva:
 az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat,
 a tanítás folyamatában felhasználható napilapokat, szakképzéshez kapcsolódó
folyóiratokat
 ifjúsági lapokat
Erős válogatással:
 tudományos- műszaki folyóiratokat
 végleges megőrzésre nem szánt folyóiratokat
1.10 Kéziratok:
52
A teljesség igényével gyűjteni kell:
 az iskola pedagógiai dokumentációit
 pályázati munkákat
 iskolai rendezvények forgatókönyveit, dokumentációit
 kísérleti dokumentációkat
 iskolai újság és rádió dokumentációit
1.11 Audiovizuális gyűjtemény:
A nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak
megfeleltetett féleség
A teljesség igényével gyűjti a könyvtár:
 azokat a zenei CD-ket, amelyek a tantervi követelményekhez igazodnak
 értékes szépirodalmi művek (kötelező és az ajánlott olvasmányok filmadaptációit)
és a média műveltségi területén megfogalmazott műveket
Válogatva
 egyes műveltségi területek ismereteit felölelő multimédiás alkotásokat
 a szakképzéshez kapcsolódó multimédiás oktatóprogramokat
53
XIV.4.4. Sz. MELLÉKLET (könyvtárhasználati szabályzat)
A könyvtár szolgáltatásait csak az az iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskola
könyvtárba beiratkozott.
A beiratkozáshoz szükséges egy adatlap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név,
anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme) és aláírása, valamint a szülő (jótálló) legfontosabb
adatai (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme) szerepelnek. A könyvtár a személyes
adatok védelméről a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.
Minden beiratkozott olvasó köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás
következik be. Az iskolai könyvtár nyitva tartását tanévenként az igényeknek megfelelően szabályozzuk.
Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. .Az iskolai
könyvtár könyveiből 4 db könyv 3 hetes határidőre kölcsönözhető. Nevelők esetében és a
tanulóknak a tankönyvek, tanulási segédletek, feladatgyűjtemények kölcsönzése esetén ettől el
lehet térni egy tanév határidőre. A kölcsönzési határidő egy alkalommal meghosszabbítható. A
kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. A kölcsönzéskor a könyvtárhasználó
kézjegyével igazolja a dokumentumok átvételét.
Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumokat két hónapon túl indokolatlanul késve hozza vissza,
az fegyelmi vétségnek minősül, amellyel kapcsolatban a nevelőtestület intézkedik.
A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárért.
Ennek értelmében:
 A tanulók és a dolgozók tanulói, ill. munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni.
 A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas.
Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja:
 a dokumentum azonos kiadásának beszerzésével,
 a dokumentum forgalmai értékének megtérítésével,
 a dokumentum másolási értékének megtérítésével,
 a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével.
A pótlás egyéb módját a könyvtáros határozza meg.
A tankönyvkölcsönzés szabályozása
Az iskola a normatív kedvezmény biztosítását a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. hatályos rendelkezései alapján, a 8.§(8) bekezdés értelmében tankönyvkölcsönzéssel is megoldhatja. Így a tankönyvet az iskola addig az időpontig biztosítja a tanulónak, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei A Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. hatályos rendelkezései alapján, a 8/E. § értelmében kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható, a törvény értelmében az SZMSZ-ben rögzítettek szerint, tehát az alábbi módon:
54
 minimális használati idő: 12 hónap
 a szándékot kinyilvánító, rászorultságot indokoló kérelem beadása, amelyet a könyvtáros-tanár és az osztályfőnök véleményez; a döntést az igazgató határozatban rögzíti.
XIV.5.5. Sz. MELLÉKLET (Tankönyvtári és tartós tankönyvek szabályzata) A diákok a tanév befejezése előtt kötelesek a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban
leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv rongálása
esetén a kárt ezen szabályzatban meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell
megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó
értékcsökkenést.
A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a munkavállalói jogviszonyuk végéig
vehetik igénybe, de tanévenként a kölcsönzést meg kell újítaniuk.
A tankönyvek nyilvántartása
Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges
tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők.
A tankönyv elvesztésével, megrongálódásával okozott kár megtérítésével kapcsolatos
kérdések
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából
származó kárt az iskolának megtéríteni.
A kártérítésre vonatkozóan a lehetséges megtérítési módok:
 a tankönyv, munkatankönyv azonos kiadásának beszerzése
 a tankönyv, munkatankönyv forgalmi értékének megtérítése,
 a tankönyv, munkatankönyv másolási értékének megtérítése.
A kártérítés pontos mértékét esetenként a könyvtáros-tanár javaslata alapján a tagintézmény
vezetője határozza meg. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű
használatából származó értékcsökkenést.
A tankönyvek rongálásból eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező
olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak stb.) beszerzésére fordítható.
55
XIV.6.6. SZ. MELLÉKLET (Bélyegző használati szabályzat)
Érvényes: ………………………………………………. (év/hónap/nap)-tól.
I. Az intézmény bélyegzői
a) körbélyegző (több példány esetén sorszámmal ellátva)
(a bélyegző/k/ lenyomata)
Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés a tagintézmény
vezető, vagy a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettesek aláírásával érvényes.
Használatára jogosultak:
 tagintézmény vezető
 tagintézmény vezető helyettesek, a tagintézmény vezető helyettesítése esetén
 iskolatitkárok, gazdasági összekötő a munkaköri leírásában szereplő esetekben
Őrzési hely: az intézmény titkársága, gazdasági iroda
Az őrzéssel megbízott személyek: …………………………………. iskolatitkár
b) kis körbélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: a pedagógusigazolványok érvényesítése.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
Őrzési hely: az intézmény titkársága
Az őrzéssel megbízott személy: ……………………………………… iskolatitkár
c) érettségi vizsgabizottsági körbélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: az érettségi vizsga dokumentumainak hitelesítése a vizsgaszabályzat szerint.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
 vizsgaidőszakban a vizsga jegyzője (átvételi elismervénnyel a vizsga helyszínén
használhatja)
Őrzési hely: az intézmény titkársága
56
Az őrzéssel megbízott személy: ………………………………………. iskolatitkár
d) szakmai vizsgabizottsági körbélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: a szakmai vizsga dokumentumainak hitelesítése a vizsgaszabályzat szerint.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
 vizsgaidőszakban a vizsga jegyzője (átvételi elismervénnyel a vizsga helyszínén
használhatja)
Őrzési hely: az intézmény titkársága
Az őrzéssel megbízott személy: ………………………………….. iskolatitkár
e) érkeztető bélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: az intézménybe érkező hivatalos leveleken.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
Őrzési hely: az intézmény titkársága
Az őrzéssel megbízott személy: ……………………………………. iskolatitkár
f) fejbélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
Őrzési hely: az intézmény titkársága
Az őrzéssel megbízott személy: ………………………………….. iskolatitkár
g) iktatóbélyegző
(a bélyegző lenyomata)
Használata: az iktatott leveleken és dokumentumokon, az Iratkezelési szabályzat szerint.
Használatára jogosultak:
 igazgató
 iskolatitkár
Őrzési hely: az intézmény titkársága
Az őrzéssel megbízott személy: ……………………………………. iskolatitkár
II. A bélyegzők kezelésének szabályai
A bélyegzők készíttetéséről, illetve selejtezésükről a fenntartó dönt.
57
A használaton kívüli bélyegzőket az iskola titkárságán a lemezszekrényben elzárva kell tartani, ennek felelőse az iskolatitkár. Az érvényes bélyegzőkről a fenntartó nyilvántartást vezet, aminek tartalmaznia kell:
1. a bélyegző lenyomatát
2. a bélyegző sorszámát (amennyiben van)
3. a bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását
4. a bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját. Az iskola hivatalos dokumentumain csak a nyilvántartásban szereplő bélyegzők használhatók.
A bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, az adatváltozás, vagy egyéb ok miatt tovább nem használható.
A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett, vagy eltulajdonították. Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell. A selejtezést az iskolatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az iskolatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz.